2012. január 24., kedd

A megtéréshez idő kell...

A farsangról jutott ez a részlet eszembe:
 "Ferenc kezdett tökéletes emberré átalakulni, és tökéletesen mássá lenni, mint annak előtte volt. Babilon fiai azonban visszatérése után egy ideig még nyomában jártak, és akarata ellenére is más irányba terelték, mint amerre eredetileg haladni akart. Az assisi fiatalság ugyanis, amelynek korábban mulatozásaiban vezére volt, megint kezdte őt lakomákra hívogatni, melyeken állandóan vidám pajzánság és bohóckodás járta. Vezérükké választották őt, mert sokszor tapasztalt bőkezűsége alapján biztosra vették, hogy most is valamennyiük helyett viselni fogja a költségeket.
 Ő nem utasította el magától a felajánlott megtisztelést, nehogy fösvénynek tűnjék, azonkívül jámbor elmélkedéseiben egy pillanatra sem feledkezett meg az udvariasság követelményeiről. Fényes lakomát rendezett, rengeteg válogatott étellel, melyekkel mindenki rogyásig ette magát. 
 Utána részegen sorra járták a város utcáit, és közben ledér dalokat énekeltek. 

Ferenc mint az ünnepség vezére bottal a kezében követte őket; de nemcsak testben maradt el mögöttük, hanem lélekben is egészen süket lett dalaikra, és szívében már az Úrnak énekelt..."  
(Celanói Tamás: Szent Ferenc második életrajza 1228 k.)
És tudni kell magunknak is időt hagyni.
Pieter Brueghel: Farsang és Böjt csatája, 1559.
A kép nagyszerűen szemlélteti, hogy mi lesz akár a farsangból, akár a böjtből,
ha eltűnik mögüle a hit fénye, és csupán társadalmi szokásokká válnak.
Látunk a képen sok mulatozót, és látunk sok "hősiesen vezeklő" embert,
de látunk-e olyat, aki "szívében az Úrnak énekel"?






2012. január 22., vasárnap

"Legyen a te szíved mindenkoron az Úristennél"


Árpádházi Szent Margit tanítása az imáról:

 "Kéri vala gyakorta e szoror [Katerina nővér, Váradi András lánya, a közösség kántornője] e szent szűzet, hogy őtet tanítaná, miképpen kellene Istent imádni, szolgálni, kérni. Monda e szent szűz, Szent Margit asszony e szoror Katerinának:  
 Ajánljad a te testedet és te lelkedet az Úristennek, és legyen a te szíved mindenkoron az Úristennél avagy [forduljon] az Úristenhez, úgyhogy sem halál, sem egyéb ok tégedet meg ne vonjon az Istennek szerelmétől."

2012. január 19., csütörtök

"Imádkozni Orbán Viktorért?"

Tudom, nem vagyok túl naprakész (és itt nincs mentség, ezt a modern médiák, különösen a blogolás nem csak lehetővé teszik, hanem minőségi kritériumként elő is írják), mivel csakúgy peregnek... ha nem is a politikai események, de a politikai gyalázkodás épp aktuális témái óráról órára változnak. Némi megállás csak ott tapasztalható, ahol a valóságalap kirívó (azt hiszem, elég annyit írnom most, hogy "plágium").

Az elmúlt decemberi hónap során megtapasztaltam azt, hogy internet (és mobil) nélkül is lehet (egy nem is akármilyen) teljes életet élni, erre a hónapra az a belátás jutott, hogy bár sok ostobaságtól mentesül az ember, de az a sok ostobaság, amely felelőtlenül elhangzik és leíródik, nem csak valakiknek készül, hanem valakik által is.

9 napja láttak napvilágot azok a cikkek, amelyek azzal foglalkoznak, hogy egy csepeli plébános és a helyi polgármester felhívást intézett a... híveihez/ polgárokhoz.
Olvasgattam ezeket és a hozzászólásokat is, és megdöbbentett mekkora kavarodás van az emberek fejében a közbenjáró imádsággal (tehát amikor másokért imádkozunk) kapcsolatban. (Legalább akkora, mint a csepeli buzdítás kiadójának a magyar helyesírás szabályait illetően).

Miért kell imádkozni Orbán Viktorért?

Az, hogy a kereszténységben fontos imádkozni másokért, nem részletezem, ennek az interneten is tucatnyi irodalma van (a katolikus tanítás itt elolvasható). A kérdés itt a személyen van, mint ahogy a csepeli felhívással foglalkozó cikkek is erre helyezték a hangsúlyt, sőt enélkül nem is lenne semmi hírértéke a dolognak.
Elsősorban azért, mert Krisztus érte is meghalt. Krisztus minden emberért meghalt. Természetesen nem imádkozhatunk mindenkiért személy szerint, elég csak azokért, akikért valami miatt fontosnak tartjuk vagy érezzük a közbenjáró imádságot. Ők általában szívünkhöz közel álló emberek, családunk, rokonok, ismerősök, barátok, beteg emberek, stb..., ezt általában úgy éljük meg, hogy Isten ránk bízta őket, ránk bízta azt, hogy ily módon segítsünk nekik. Én megértem, ha Orbán Viktor sokaknál nem szerepel ezen a "listán", de ettől még fontos tudatosítani, hogy Jézus minden emberért eljött és meghalt.
Másodsorban pedig azért, mert a miniszterelnök, amely pozíció sok hatalommal jár együtt, és egy-egy cselekedete az egész népre döntő hatással van. A hatalom pedig mindig megkísértett állapot. Minél nagyobb hatalma van valakinek, minél többekért felelős, annál erősebb a kísértés. Ha a nagyhangú véleménynyilvánítók legalább pár misén részt vettek volna (vagy az egyház hivatalos imádságán), akkor tudhatnák, hogy számtalanszor szól a misekönyörgés az állami vezetőkért, és a zsolozsmában is rendszeresen imádkozunk értük. A vezetőért, és az államfőért külön mise is mondható.

És hogyan imádkozzunk érte?

Az csepeli "ókeresztény áldóima", bár a körítése tartalmaz számos olyan elemet, amely félreértésre adhat okot (például a bevezető szöveg azt sugallja, hogy az ellenzék ellen kell imádkozni, és nem Orbán Viktorért), mind tartalmilag, mind megfogalmazásában igen igényes.
Logikus azt gondolni, hogy leginkább az "ellenzékben ülő" keresztényeknek lehet nagy hasznára. Őket a lelkiismeretük eddig arról győzte meg, hogy a miniszterelnök "néhány" lépése nem szolgálja az ország üdvét. Pusztán a szociálpszichológiai tényezőket mérlegelve vajon kik mások tudnák buzgóbban kérni Istent, hogy végre teljesen az Úr vezesse Orbán Viktort? Hogy ne engedjen a kísértésnek, ne éljen vissza a hatalmával? Hogy ne cselekedjen soha indulatból, kilátástalanságból, hanem a vigasz állapotában (amely Szent Ignác szerint is a legalkalmasabb állapot a döntéshozatalra)? Hogy Isten áldása legyen rajta, ami mindig ugyanarról szól Ábrahám óta: Megáldalak, hogy áldást hozz a földre?
Azok a hívő embereknek ugyanis, akikben a kétely árnyéka sem merül fel, hogy Orbán Viktor netán néha rosszul döntött volna, úgyis inkább hálaadó ima után néznek, ha pedig egyesek úgy gondolják, hogy soha nem hibázott és nem is hibázhat és ezt az országot tökéletesen vezeti, vezette és vezetni is fogja, azoknak felhívnám a figyelmét többek között a bálványimádás veszélyeire.

2011. november 14., hétfő

Novemberi tavasz a Föld túlsó felén

"Nézzétek a mezők liliomait!"
Jézus az isteni gondviselésről mondott példabeszédében arra hív minket, hogy figyeljük meg a teremtést, és a megfigyelt jelenségekből vonjunk le következtetéseket azok Alkotójára vonatkozóan. Aki egyben a mi alkotónk is...

A chilei atacama-sivatagban 20 éve nem látott virágzásnak lehettek szemtanúi azok a kevesek, akik beléphettek a nemzeti parkba (a látogatáshoz engedély szükséges).

A sivatagról meglepően sok tapasztalata van a keresztény lelki hagyománynak.

A Biblia írói, szerkesztői  Babilonban és a Templom körüli műhelyekben konkrét élményeikből indulhattak ki: a sivatag jelölte ki valós életterük határait. 
Ahol a sivatag elkezdődött, ott véget ért a mindennapi élet.
A Bibliában a sivatag...
 ...a száműzetés, a reménytelen vándorlás helyszíne.
... a büntetésé.

"A fáraó azt fogja gondolni: 
Izrael fiai eltévedtek az országban,
a puszta körülzárta őket."
(Kiv 14,3)
A sivatag a választott nép konkrét történelmi tapasztalata (Kiv 14,11-12Mtörv 8,2), amelynek keretében kinyilatkoztattatott a sivatagban vándorló ember szakrális tapasztalata.

"[Isten] a pusztában találta meg őt,
a félelem helyén, a zord magányosság földjén. 
Körülvette, és tanítgatta,
és mint a szeme fényét, úgy őrizte" 

...a bűnbánat,
az elvonulás,
...a megkísértés, a gonosszal való harc színtere.

"a pusztába kiáltó szó vagyok!" (Lk 1,80; 3,4)

A sivatag Jézus földi életének is konkrét részévé lett.

"és a Lélek a pusztába vezette"(Lk, 4).

Neki nem volt mit megbánnia,
nem volt mitől megtisztulnia,
hanem csak...

"[Jézus]ugyanis nem olyan, hogy ne tudna együttérezni

 gyöngeségeinkkel, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan 

mindenben kísértést szenvedett, a bűntől azonban ment maradt."
(Zsid 4,15)
A sivatagban nem találkozunk más emberekkel.
A sivatag magányában nem találkozhatunk...
csak az ördöggel,
és csak az Istennel,
és saját magunkkal.
Magyarország évi átlag csapadékmennyisége 1000 mm körül van.
Az itteni mezők, rétek semmit sem érzékelnek abból, 
ha ez egy évben 50 mm-rel több vagy kevesebb.
Az Atacama-sivatagban átlagosan 1 mm-nyi csapadék esik évente.
Ezt a felmérhetetlen gazdagságot az okozta,
hogy az El Ninonak köszönhetően
 50 mm-re emelkedett.

A lakott terület határában kezdődő sivatag üressége
olyan üresség, amely képtelen arra, hogy önerejéből teremjen,
de képes arra, hogy befogadjon, és a
legkevesebből is a legbőségesebb termést hozza.
A sivatag nem más, mint a szerzetes lelke, amely várja, hogy Krisztus virágba borítsa.
Örvendjen a puszta és a kiaszott vidék,
ujjongjon a sivatag, és viruljon, mint a liliom! 
Virulva viruljon és ujjongjon, ujjongva vigadjon!
Övé lett a Libanon dicsősége, a Kármel és a Sáron fensége;
meglátják ők az Úr dicsőségét,Istenünk fenségét. Iz 35,1-2

2011. november 6., vasárnap

A pápa novemberi imaszándéka

***
Az alábbi linkeken tájékozódhat az aktuális imaszándékokról:


***

Kopt kereszt
   Általános imaszándék:
   hogy a keleti katolikus egyházak tiszteletreméltó hagyományait    az egész egyház szellemi kincseiként ismerjék el és becsüljék          meg.
   Missziós imaszándék:
   hogy az afrikai kontinens találja meg Krisztusban az erőt, mely      által a kiengesztelődés és igazságosság útját járja, ahogy a                                           Második Afrika-Szinódus javasolta

Több helyen a magyar (és pl. angol) médiában csupán "keleti egyházak" szerepelnek, de ez hiányos. Nem tudom honnan származik, de például a rangos Catholic News Agency vagy a magyar Pápai Missziós Művek is csonkán említi a novemberi imaszándékot. Ugyanezen intézmény vatikáni honlapja vagy az EWTN már "keleti katolikus egyházakat" ír, számomra mérvadónak a Vatican Information Service tűnt.
Természetesen nem vagyok olyan elvetemült, hogy általában leellenőrizzem az imaszándékok fordítását :). Csupán egy angol blogon feltűnt a különbség és utánaeredtem.

Keleti katolikus egyházak alatt azokat az egyházakat értjük, amelyek közösségben vannak a római Apostoli Szentszékkel. Tehát elismerik a pápa primátusát, a katolikus hitvallást, az összes katolikus zsinatot, stb... Ugyanakkor nem csak megtarthatják, de az Orientalum Ecclesiarum zsinati dokumentum értelmében meg is kell tartaniuk sajátos hagyományaikat és lelkiségüket. (Konkrétan például saját liturgiájukat, a papok házasodását, vagy nemzeti nyelv használatát -- hogy mit tarthattak meg és mit nem, az általában a visszatéréskor fennálló történelmi szituációtól, az abba beleágyazódott igényektől és érdekektől függött. Például a román görög katolikusok az egyesüléstől fogva nemzeti nyelven tarthatták a szent liturgiát /bár azt már előtte az orthodox pátriárkájuk is tiltotta/, ugyanakkor a magyar görög katolikusoknak a magyar nyelv liturgius használatát majdnem egy évszázados harc után engedélyezte Szent X. Piusz pápa.)
Keleti katolikus egyházak például a Magyar Görög Katolikus Egyház, az Örmény Katolikus Egyház, vagy Afrikára gondolva a Kopt Katolikus Egyház is. Pontos felsorolásuk megtalálható a wikipédia jelenlegi változatában.
Szép dolognak találom, hogy pont ez a novemberi imaszándék, ugyanis október utolsó napján emlékeztünk meg az egyetlen magyar keleti katolikus szentről, Boldog Romzsa Tódor görög katolikus mártírról.

Az internetes böngészés közben találtam egy nagyon tartalmas oldalt a történelmi Magyarország görög katolikus örökségéről, illetve az imádsághoz ajánlom a Szent Efrém Férfikar énekeit.

A görög katolikus esküvő sajátos része: a koronázás
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...