2010. augusztus 27., péntek

A kapitalizmus, mint vallás

In: Giorgo Agamben A profán dícsérete, Radikális gondolkodók sorozat, Typotex Kiadó, 2008.
(Szándékosan provokatív mű, az egészet csak filozófiai szövegeken edzett, a terminológiában már otthonosan mozgó, nyitott, de vitatkozni szerető olvasóknak ajánlom.
Az eredeti Walter Benjamin műhöz nem fértem hozzá.)


"A kapitalizmus, mint vallás. Ez a címe Benjamin egyik átütő erejű posztumusz töredékének. Benjamin szerint a kapitalizmus nem egyszerűen a protestáns hit elvilágosodása, ahogy Max Weber gondolta, hanem ő maga lényegét tekintve vallási jelenség, ami parazitaként fejlődött együtt a kereszténységgel. A modern kor vallása, és mint ilyen, három fő vonás határozza meg:
  1. Kultikus vallás, az összes vallás közül talán a legteljesebb, a legszélsőségesebb mértékben. Nem valamely dogma vagy eszme tölti meg tartalommal ennek a vallásnak az elemeit, hanem kizárólag valamely kultusz végrehajtása.
  2. Ez a kultusz permanens, "sans trěve et sans merci" [szó szerinti fordításban: "megszakítás és kényre-kedvre való tekintet nélkül"] Az ünnepnapok nem megszakítják a kultuszt, hanem annak szerves részei.
    [Ezt Valentin-nap után egy hónappal, és a csokinyuszi-özön előtt nem kell magyarázni]
  3. A kapitalizmus kultuszának irányát nem a megváltás vagy a bűn eltörlése jelöli ki, hanem maga a bűn. A kapitalizmus talán az egyetlen példája az olyan kultusznak, amely nem engesztel, hanem bűnössé tesz... Olyan tudat, amely nem ismeri a megváltást, a bűn mocskában fetreng, és kultusszá alakul, de nem azért, hogy megtisztuljon a bűntől, hanem azért, hogy az egész univerzumra kiterjessze... egészen addig, míg végül Istent magát is bűnösség teszi... Isten nem halt meg, Istent bekebelezte az emberi végzet.
És éppen mert nem a reményre, hanem a kétségbeesésre, nem a megváltásra, hanem a bűnre törekszik minden erejével, a kapitalizmus mint vallás nem a világ átalakítását veszi célba, hanem a világ lerombolását. Mindenre kiterjedő hatalma napjainkban olyan erős, hogy Benjamin szerint még a modern kor három nagy prófétája, Nietzsche, Marx és Freud is lepaktál vele, valamilyen szinten ők is közösséget vállalnak a kétségbeesés vallásával. "Az emberi planéta magányosan halad át a kétségbeesés házán - ezt az utat nevezi Nietzsche ethosznak. Ez az ember a Felsőbbrendű Ember, az első, aki tudatosan elkezdi megvalósítani a kapitalizmus vallását." De Freud elmélete sem tesz mást, mint kiszolgálja a kapitalista kultuszt. "Az elfojtás, a bűnös képzelgés... a tőke, amelyre a tudatalatti pokla fizeti a kamatokat." Marxnál pedig a kapitalizmus "a maga közvetlen és közvetett érdekeivel, amelyek a bűn funkcióját töltik be azonnal szocializmussá alakul át."

Annyit hozzátennék, hogy Benjamin leírásában a kapitalizmus igazából nem külön vallás, hanem inkább eretnekség - fogalomtára ugyanis a zsidó-keresztény vallásból fakad (próféta, bűn, megbánás, stb...). 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...