Árpádházi Szent Kinga Krakkója

Az MM Interactive a Kraków Festival Office 2000-rel együttműködve lenyűgöző cd-romot készített, amelynek segítségével bebarangolhatjuk a román kori Krakkót.

A rekonstrukciók régészeti feltárásokra, és történeti forrásokra alapoznak.(Képek innen), a kiválasztott időszak, amelyet a 800 év után újra láthatunk, pontosan egybeesik Szemérmes Boreszláv és felesége  Árpádházi Szent Kinga királyné uralkodási idejével (1240-1291). Kinga ebbe a városba érkezett (valószínűleg 15 évesen):

A fenti panorámaképen jobbra a ferencesek temploma látható, szembe vele, a "külváros" északi kapujánál pedig a Mindenszentek temploma.

1. A városfalakon kívül - a: a suburbiumtól északra

Itt:

Bal oldalt: hátul a ferencesek temploma, előtte a Szentháromság, a kép alsó sarkában pedig a Mindenszetnek temploma

Jobb oldalt: A Szent Adalbert templom látszik, attól jobbrább helyezkedne el a Szent Miklós templom és a Boldogságos Szűz Mária katedrális.

A ferences rend 1234-ben telepedett meg Krakkóban Kinga férje, Szemérmes Boreszláv támogatásával, latin kereszt alaprajzú templomukat (a laterbói ferences templom volt a modellje) 1249-ben szentelték fel. Ma (és a rekonstrukción nem) látható formájához nagyban hozzájárult Kinga királyné 1277-es föld- és pénzadománya. Kinga férje halála után az ószandeci (SK) klarissza kolostorba vonult vissza és élt élete végéig apácaként.

Szembe vele a Mindenszentek plébániatemplom. Ma már nem áll, de a tér még mindig a nevét viseli (Plac Wszystkich Świętych)

A kettő között a Szentháromság Plébániatemplom -- ma a dominikánus rend épületei állnak a helyén.

A régi, fallal körülvett város nem azonos a Planty vonalával - az egész sokkal kisebb volt: a Waweltől a mai Franciskanska-Dominikanska utca vonaláig terjedt.

Szent Adalbert temploma, akit méltán tisztelnek Közép-Európa védőszentjeként: Csehországban született, Rómában tanult, Prága püspöke lett, Esztergomban tevékenykedett, Szent Istvánt ő keresztelte, majd megtérítette Poroszországot, és vértanúhalált halt Észak-Lengyelországban.

Ma is áll, de kapott egy barokk átépítést.

Mögötte Szent Miklós temploma látszik.

Szent Miklós plébániatemplom

A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére emelt katedrális. Ma a helyén a híres krakkói Mária templom áll (a Főtéren).

Szent Flórián temploma - ma is áll, szintén barokk fizimiskát kapott.

1. A városfalakon kívül - b: a Waweltől délre

Összkép: ha kinézünk a suburbiumból délre ezt látjuk: a mai Salwator negyed magját.

Leghátul a Salwator templom, előtte a "Norbertanki". A Szent Mihály rotunda sokkal keletebbre helyezkedett el.

Szent Mihály Arkangyal plébániatemplom, a kősziklán, itt halt meg Szczepanów-i Szent Sztaniszló vértanú-püspök 1079-ben. Kinga és Boreszláv segítette elő 1253-as kanonizációját, ma Lengyelország védőszentjeként tisztelik.

Mára eltűnt a Krakkót Kazimiertztől elválasztó Visztula-ág, a rotunda helyén pedig pálos kolostor áll.

I. Ulászló által emelt Szent Egyed templom

Salwator

"Norbertanki"

2. A suburbium templomai:

Mária Magdolna templom - ma már nem áll, de a helyén fekvő teret róla nevezték el.

Szent András templom (ma is áll)

3. A Wawel-dombon:

Szent Vencel templom (ma már nem áll)

Szent Gereona (György?) templom

4. További képek:

láthatóak itt

5. Árpádházi Szent Kingáról

Szent Kinga kápolnája a wielickai sóbánya mélyén

Pontosan 635 éve történt, hogy...

A társadalom minden rétegét képviselő óriási tömeg gyűlt össze a koronázás napján, hogy üdvözölje és megéljenezze a fiatal hercegnőt, aki néhány perc múlva királynőjük lesz. Egy igen pontos beszámoló szerint az ifjú uralkodónő arannyal és drágakövekkel díszített karmazsinvörös baldachin alatt jelent meg, amelyet Lengyelország magas méltóságai viseltek. Néhány lépéssel a hercegnő előtt Krakkó palatinusza vitte ünnepélyesen a színarany és liliomformában összerakott gyémántokkal díszített királyi koronát. Jobb és bal oldalán két főúr lovagolt, az egyik az Anjou-liliomokkal díszített jogart vitte, a másik a pallost és az országalmát. Mögötte körmenetben haladtak a lengyel kolostorok leányai, akiket a főurak, nemesek és fontosabb hivatalviselők követtek. Mindenki égő gyertyát tartott a kezében.

Miután megáldotta a hercegnőt, Bodzanta gnieznói érsek elkezdte a koronázásái misét. Az evangélium felolvasása előtt, Hedvig felemelkedett a térdelésből, és az oltár mellett elhelyezett trónhoz ment. Az érsek kérte, esküdjön Istenre a színe előtt, a szent evangéliumra, hogy megtartja Lengyelország törvényeit, szabadságokat és privilégiumokat. „Esküszöm és ígérem” - felelte a hercegnő. „Isten úgy segéljen.”

Hedvig hercegnő letérdelt az érsek elé, aki olajjal kente meg a homlokát, és fejére tette a koronát; a hercegnő felállt, miközben felzúdult a kiáltás: „Éljen a király!” Hedvig az egyetlen lengyel női uralkodó akit sohasem neveztek reginának – királynőnek – hanem mindig rexnek, királynak.

A koronázási ünnepségek utolsó napját az ifjú királynő fővárosa megtekintésének szentelte. Hedvig felöltötte a nehéz királyi palástot, homlokát könnyű diadém övezte, és az országalmát meg a jogart vivő főurak kíséretében indult útjára. Magas állású lengyel főurak kísérték: lóháton ment végig Krakkó nevezetesebb utcáin. A lovas séta végül a város főterét körbefutó körúton ért véget. A polgármester háza előtt fogadta a 24 konzul hódolatát, a polgármester és a város polgárságának és fontosabb tisztségviselőinek tisztelgését, a nép állandó örömujjongása közepette.

In: Marie-Albane Lenarduzzi: Szent Hedvig magyar hercegnő - lengyel királynő, Ecclesia, 2OO3, 47-49.o