Kis Szent Teréz ünnepére

"Nem lepett meg, nem is lephetett, hogy szenteket lehet találni Harlem nyomorában, keserű fájdalmában, a Damján atya-féle lepratelepeken, Don Bosco turini nyomortanyáján, Umbira útjain Szent Ferenc idejében, vagy a XII. század elrejtett ciszterci apátságaiban, Chartreuse-ben, Thebais-ban..."

A mai napon, azaz 1399. július 17-én meghalt Hedvig királynő

Jan Dlugosz krakkói kanonok „A lengyel királyság évkönyvei" című művéből

Hedvig királynő zsoltáros könyve,
az első lengyel nyelvű
zsoltárfordítások
 egyike

"A mai napon, azaz 1399. július 17-én meghalt Hedvig királyné. Nagyon bájos arcú volt, de szokásait és erényeit tekintve még kedvesebb; a katolikus hit elterjesztője Litvániában. Ő állította fel a zsoltározók kollégiumát a krakkói székesegyházban, és két oltárt ugyanott. Ő alapította a piaszki Szűz Mária kolostort Krakkó mellett. Ő kezdte el a szláv testvérek kolostorának felépítését. Nagyböjt és advent idején vezeklőövvel és rendkívüli önmegtagadásokkal fegyelmezte testét. Bőkezű volt a szegények, özvegyek, jövevények, zarándokok, mindenféle nyomorgók és szükséget szenvedők iránt.

Svéd Szent Brigitta (1303-1373) Hedvig kortársa volt,
életszentsége Itália korszakalakító személyiségévé tette.
Ma Európa 5 társvédőszentjének egyike.
(Születésének 700. évfordulójára kiadott emlékbélyeg)

Nem volt benne könnyelműség, nem volt harag, nem lehetett benne gőgöt, irigységet vagy dühöt találni. Isten iránti nagy áhítatával és mérhetetlen szere  tetével tűnt ki; minden világi hiúságot elutasítva magától, lelkét és gondolatvilágát egyedül az imádságra és szent könyvek, nevezetesen az Ó és Újszövetség, a négy egyháztanító homíliái, az atyák életrajzai, prédikációk, szentek élete, Boldog Bernát, Szent Ambrus elmélkedései és prédikációi, Szent Brigitta jelenései és más, latinról lengyelre fordított könyvek olvasására fordította.

 Sok tehetséges, magát a tudománynak szentelő ifjú ellátásáról gondoskodott. Prágában kollégiumot alapított a litvánok számára, és fáradozott a krakkói Hittudományi Kar felállításán. Végrendeletében minden ékszerét, ruháját, pénzét és minden királyi öltözetét a szegények megsegítésére és a krakkói egyetem megújítására hagyta.

Ugyancsali a krakkói székesegyházra hagyott egy gyöngyökkel kirakott főpapi melldíszt. Olyan híres volt, és annyira megbecsültek az egész katolikus világban nagyszerű erkölcsi magatartása miatt, hogy életében a szentség példaképeként tisztelte mindenki."

A melldísz
Felső jobb, illetve alsó bal
szárán az Anjou-kori magyar
királyi címer (Árpád-sáv és liliomok)

Árpádházi Szent Kinga Krakkója

Az MM Interactive a Kraków Festival Office 2000-rel együttműködve lenyűgöző cd-romot készített, amelynek segítségével bebarangolhatjuk a román kori Krakkót.

A rekonstrukciók régészeti feltárásokra, és történeti forrásokra alapoznak.(Képek innen), a kiválasztott időszak, amelyet a 800 év után újra láthatunk, pontosan egybeesik Szemérmes Boreszláv és felesége  Árpádházi Szent Kinga királyné uralkodási idejével (1240-1291). Kinga ebbe a városba érkezett (valószínűleg 15 évesen):

A fenti panorámaképen jobbra a ferencesek temploma látható, szembe vele, a "külváros" északi kapujánál pedig a Mindenszentek temploma.

1. A városfalakon kívül - a: a suburbiumtól északra

Itt:

Bal oldalt: hátul a ferencesek temploma, előtte a Szentháromság, a kép alsó sarkában pedig a Mindenszetnek temploma

Jobb oldalt: A Szent Adalbert templom látszik, attól jobbrább helyezkedne el a Szent Miklós templom és a Boldogságos Szűz Mária katedrális.

A ferences rend 1234-ben telepedett meg Krakkóban Kinga férje, Szemérmes Boreszláv támogatásával, latin kereszt alaprajzú templomukat (a laterbói ferences templom volt a modellje) 1249-ben szentelték fel. Ma (és a rekonstrukción nem) látható formájához nagyban hozzájárult Kinga királyné 1277-es föld- és pénzadománya. Kinga férje halála után az ószandeci (SK) klarissza kolostorba vonult vissza és élt élete végéig apácaként.

Szembe vele a Mindenszentek plébániatemplom. Ma már nem áll, de a tér még mindig a nevét viseli (Plac Wszystkich Świętych)

A kettő között a Szentháromság Plébániatemplom -- ma a dominikánus rend épületei állnak a helyén.

A régi, fallal körülvett város nem azonos a Planty vonalával - az egész sokkal kisebb volt: a Waweltől a mai Franciskanska-Dominikanska utca vonaláig terjedt.

Szent Adalbert temploma, akit méltán tisztelnek Közép-Európa védőszentjeként: Csehországban született, Rómában tanult, Prága püspöke lett, Esztergomban tevékenykedett, Szent Istvánt ő keresztelte, majd megtérítette Poroszországot, és vértanúhalált halt Észak-Lengyelországban.

Ma is áll, de kapott egy barokk átépítést.

Mögötte Szent Miklós temploma látszik.

Szent Miklós plébániatemplom

A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére emelt katedrális. Ma a helyén a híres krakkói Mária templom áll (a Főtéren).

Szent Flórián temploma - ma is áll, szintén barokk fizimiskát kapott.

1. A városfalakon kívül - b: a Waweltől délre

Összkép: ha kinézünk a suburbiumból délre ezt látjuk: a mai Salwator negyed magját.

Leghátul a Salwator templom, előtte a "Norbertanki". A Szent Mihály rotunda sokkal keletebbre helyezkedett el.

Szent Mihály Arkangyal plébániatemplom, a kősziklán, itt halt meg Szczepanów-i Szent Sztaniszló vértanú-püspök 1079-ben. Kinga és Boreszláv segítette elő 1253-as kanonizációját, ma Lengyelország védőszentjeként tisztelik.

Mára eltűnt a Krakkót Kazimiertztől elválasztó Visztula-ág, a rotunda helyén pedig pálos kolostor áll.

I. Ulászló által emelt Szent Egyed templom

Salwator

"Norbertanki"

2. A suburbium templomai:

Mária Magdolna templom - ma már nem áll, de a helyén fekvő teret róla nevezték el.

Szent András templom (ma is áll)

3. A Wawel-dombon:

Szent Vencel templom (ma már nem áll)

Szent Gereona (György?) templom

4. További képek:

láthatóak itt

5. Árpádházi Szent Kingáról

Szent Kinga kápolnája a wielickai sóbánya mélyén